.
Hogy ne érje szó a ház elejét

A ‘szó’ többes számának két változata van: szók és szavak. Gyakrabban a ‘szavak’ változatot használjuk, ám egyes esetekben a többes szám a ‘szók’ alak is lehet (például a névszók, határozószók, mondatszók összetett szavakban).
Az alakváltozatok közül mindkettő előfordulhat például a következő kifejezésekben: szerelmes szókkal/szavakkal, indulatos szókkal/szavakkal.

Lásd: Magyar nyelvhasználati szótár 2007: 219.



AZ OLDAL FELTÖLTÉS ALATT!
Elnézést mindenkitől a ritka frissítésekért, de oly nehezen veszem rá magam a szkennelésre...

641. Gazdag. Gazdag, vagyonos, tehetős, jómódú, jól bírja magát, teheti, bővében van, jómódban van, úr, van miből, van mit aprítani a tejbe; jut is, marad is; kifizeti fél kézzel; tejben-vajban fürdik; van, amit csak szeme-szája megkíván; könnyen éli világát; úri módon, urasán él; urizál; nincs semmi gondja; mi sem tökmaggal élünk idehaza; dúsgazdag; pénzes ember, tőkepénzes, nagybirtokos, hatalmas; nábob, aranyparaszt, milliomos; vasúti király; aranyhalacska.
Bő, bőséges, dús, gazdag, dúsgazdag, pazar, zsíros.
Bőség, tehetősség, vagyonosság, dúsgazdagság, zsír.
Kincs, gazdagság, nagy vagyon, Dárius kincse, milliók.
Gazdagít, gazdagodik, gazdagszik; vagyonosodik.
Elprédálná még a Dárius kincsét is.
Magyarország hadd fulladjon meg saját zsírjában. (Metternich.)
Kifizeti a lajbizsebből v. fél kézzel.

642. Szegény. Szegény, szegény sorsú, vagyontalan, szűkölködő, ínséges, ügyefogyott, megszorult, nyomorgó, sanyargó, földhözragadt szegény, koldus, ágrólszakadt, éhenkórász, koplaló, éhen bőg, hétszilvafás; szegény ördög; szegény, mint a templom egere; nincs betevő falatja; koplal; Sanyaró Vendel; ínségben v. nyomorban v. nyomorúságban v. szükségben van; szűkében v. híjával van; szükséget lát v. szenved; tengődik, tengeti életét; nincs semmije; nyomorog; se háza, se tüze; se födele, se háza; Isten földjén lakik; nincs egyebe, mint a rajtavalója; mindenét magával hordozza; máról holnapra él; csak a teste-lelke (van); üres az erszénye; nincs hova lehajtsa fejét; hajléktalan.
Koldul, kunyerál, elkunyerál, kéreget, tányéroz, kundorász.
Elrongyolódik, elszegényedik; elzüllik.
Szegénység, tengés, vagyontalanság, szűkölködés, ínség, ügyefogyottság, megszorultság, nyomorgás, sanyargás, földhözragadt szegénység, koldusság, koplalás, szükség, szenvedés, tengődés, hajléktalanság.
A szegényt még az ág is húzza.

643. Hitel. Hitel; hitelezés; kölcsönadás; folyószámla.
Hitelező, kölcsönadó.
Hitelez. hitelt nyit. hitelbe ad, kölcsönad.
Vö. 630.

644. Adósság. Adósság, tartozás, pénzbeli kötelezettség, követelés, fedezetlen számla, hátralék, kölcsönkapott pénz, adósságcsinálás.
Adós, adósságcsináló, kölcsönvevő, hátralékos.
Tartozik, hátralékban van.
Vö.631.

645. Fizet. Fizet, befizet, megfizet, kifizet, kiegyenlíti a számlát, lerója tartozását, visszaadja a kölcsönt, leszúrja a garast, leteszi a járandóságot, leszámlálja v.
leolvassa a pénzt, törleszt, fedezetet ad.
Fizetés, kifizetés, kiegyenlítés, törlesztés, fedezés, lerovás. Leszámlálás, sallárium.
Asszony verve, pénz olvasva jó. (Közm.)

646. Csődöt mond. Csődöt mond, megszünteti fizetéseit, nem fizet, nem tud fizetni, halasztást kér, csődbe kerül, tönkremegy.
Csőd, fizetésképtelenség, eladósodás.
Hozomra nem játszunk. Fűnek-fának tartozik.

647. Költség. Költség, kiadás, kifizetés.
Költ, költségbe veri magát, költekezik, mélyen nyúl a zsebébe, megnyitja erszényét, ürül a tárcája.

648. Jövedelem. Jövedelem, bevétel, tőkekamat, keresmény, zsold, bér, napibér, hetibér, szakmánybér, fizetés, díj, tiszteletdíj, napidíj, nyereség, nyeremény.
Bevesz, bevételez, zsebre rak v. tesz v. vág; örököl, nyer; fizetést kap.
Jövedelmező, nyereséges, előnyös.
Germanizmus: fizetést húz (ném. beziehen); magyarán: fizetése ennyi. Pl. Fizetésem húsz forint tíz karajcár, megél abból egy bojtár. (Népdal.)

649. Számadás. Számol, beszámol, elszámol, számot ad, számadását bemutatja.
Számadás, beszámoló, elszámolás, zárszámla, mérleg.
Számadó. Számadó juhász, beszámoló beszéd. Rovás. Számvevő.

650. Vételár. Vételár, ár, árszabás, szabott ár, áremelkedés, árcsökkenés, szilárd irányzat.
Árt szab. árt kér, árt követel, felszámít;
Betud, felró, beszámít, megterhel; rovására v. terhére v. számlájára ír.
Ára? Mi az ára? Mibe kerül? Mennyibe jön? Hogy adja? Hogy ez a kosár alma?
Mit kóstál? Hogy vesztegeti? Mi jár érte? Mennyire tartja? Mivel tartozom?

651. Árengedmény. Árengedmény, engedmény, ármérséklés, árleszállítás, árleengedés, árcsökkenés.
Enged az árból, leszállítja v. mérsékli az árát; lealkuszik belőle, lenyomja az árát, olcsóbban adja. Kis haszonnal megelégszik. Olcsón eladni, de sokat.
Vö. 653.

652. Drága. Drága, költséges, méregdrága, túlfizetve.
Drágaság, drágulás, túlságos költség, túlfizetés, túlságos követelés; fényűzés.
Nem éri meg, nem ér annyit, olcsóbb is lehetne.
Drágul, megdrágul, ára felmegy v. emelkedik v. felszökik.
Drágít, megdrágít, árát emeli v. felszökteti v. felrúgtatja v. felsrófolja; kartellba áll.
Drágítás, áremelés; kartell.

653. Olcsó. Olcsó, jutányos, potom áron adják, nincs ára, majdnem ingyen van, félig ingyen, kevésbé v. nem sokba kerül.
Olcsóság, leszállított ár, potom v. csekély ár.
Olcsón v. félig ingyen v. csekély áron v. önköltségen v. beszerzési áron v. egy fillér nyereség nélkül v. áron alul adja, túlad rajta bármi áron, elvesztegeti, elpocsékolja, szabadulni akar tőle.
Olcsó, húsnak híg a leve.
Vö. 651.

654. Adakozó. Adakozó, bőkezű, jótékony, vendégszerető, jószívű, irgalmas, kegyes.
Adakozik, osztogat, jótékonyságot gyakorol, alamizsnát ad.
Adakozás, bőkezűség, jótékonyság, osztogatás, vendégszeretet jószívűség, irgalom, emberszeretet.

655. Takarékos. Megtakarít, takarékoskodik, gyűjti a pénzt, félretesz; krajcárt krajcárra, fillért fillérre rak; beéri vele; addig nyújtózik, ameddig a takaró ér; nem költekezik erején túl; megbecsüli a pénzt, élire rakja a garast, fogához veri a garast.
Takarékos, mértékletes, szerény; jó gazda.
Takarékosság, megtakarítás, takarékoskodás, mértékletesség, önmegtartóztatás, szerénység, jó gazdálkodás.
Ingyenélő, potyafráter. Ingyenes, potya.

656. Pazarlás. Elharácsol, elprédál, eltékozol, elpocsékol, elpazarol, elfecsérel, elkölt, költekezik; kidobja, kiszórja, elveri a pénzt; nagyúri módon él, nyakára hág.
Pl. Még a Dárius kincsét is elköltené. Végzett földesúr. A tékozló fiú.
Elprédálás, tékozlás, elpocsékolás, pazarlás, fecsérlés, költekezés, pénzkidobás, pénzszórás, fényűzés, elvesztegetés.
Pazar, pazarló, tékozló, fecsérlő, költekező, gavallér, fényűző.
Pazarul, gavallérosan, fényűzőleg, nagyúriasan.

657. Fösvény. Fösvény, zsugori, fukar, kapzsi, kapari, szűkmarkú, uzsorás.
Fogához veri a garast; élire rakja a garast, halomba gyűjt, összezsugorgat, összekuporgat, fösvénykedik, zsugorgat, fukarkodik, összekapar, uzsoráskodik.
Fösvénység, zsugoriság, fösvénykedés, zsugorgatás, fukarkodás, kapzsiság, szűkmarkúság, uzsora, uzsoráskodás.
Aranyborjú. Megvonja saját magától. Embernyúzó. Egy rókáról két bőrt.

0 Comments:

Post a Comment



Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal