.
Hogy ne érje szó a ház elejét

A ‘szó’ többes számának két változata van: szók és szavak. Gyakrabban a ‘szavak’ változatot használjuk, ám egyes esetekben a többes szám a ‘szók’ alak is lehet (például a névszók, határozószók, mondatszók összetett szavakban).
Az alakváltozatok közül mindkettő előfordulhat például a következő kifejezésekben: szerelmes szókkal/szavakkal, indulatos szókkal/szavakkal.

Lásd: Magyar nyelvhasználati szótár 2007: 219.



AZ OLDAL FELTÖLTÉS ALATT!
Elnézést mindenkitől a ritka frissítésekért, de oly nehezen veszem rá magam a szkennelésre...

681. Szép. Szép, kecses, bájos, tetszetős, tetsző, vonzó, csábító, szemrevaló, csinos, takaros, nyalka; díszes, ékes, pompás, gyönyörű, igéző, elbájoló, elbűvölő, bűbájos, elragadó, kies.
Kies csak tájról mondható.
Szépség, kecs, báj, kiesség, szemrevalóság, csinosság, tetszetősség, csín, nyalkaság, dísz, ékesség, pompa, bűbáj.
Szépen, kecsesen, bájosan, csinosan, nyalkán, díszesen, ékesen, pompásan, gyönyörűen, bűbájosán, csínján.
Szépít, szebbít, csinosít, díszít, ékesít, gyönyörködtet, igéz, elbájol, elbűvöl, elragad.
Szépül, csinosodik, tetszik, szépen fest.
Germanizmus: jól néz ki; magyarán: jó színben van.

682. Csúnya. Csúnya, csúf, rút, éktelen, dísztelen, ízléstelen, nem szép, undok, visszatetsző, viszataszító, ocsmány.
Csúnyaság, csúfság, rútság, éktelenség, dísztelenség, ízléstelenség, ocsmányság.
Elcsúnyít, elcsúfít, elrútít, eléktelenít, eldísztelenít, visszatetszővé v. visszataszítóvá v. ocsmánnyá tesz.
Elrútul, elcsúful, eléktelenedik, elveszti díszét, visszatetszést szül, visszataszít, ocsmánnyá lesz.
Csonka, félszemű, félkezű, féllábú, hiányos, hibás, hézagos, csorbás, befejezetlen, tökéletlen, fogyatékos, elégtelen; sánta, sánta lábú, sántikáló, bicegő, béna.
Csonkaság, hiány, hiba, hézag, csorba, tökéletlenség, fogyatékosság, elégtelenség, sántaság, sántikálás, bicegés, bénaság.
Megcsonkít, megcsorbít, megbénít.
Megcsonkul, megsántul, megbénul, kicsorbul, csorba esik rajta.

683. Dísz. Dísz, ékesség, szépség, pompa, díszítés, sallang, lobogó, zászló, bokréta, galand, pántlika, cicoma, pipere, hímzés, varrottas, sujtás, zsinórzat, fodor, rojt, bojt, cafrang, cifrázat, csipke, díszlet, díszítmény, ékítmény, ékszer.
Díszes, ékes, szép, szépséges, pompás.
Cifra, cifrázott, kicifrázott, tarka, tarkabarka, tarkázott, sujtásos, kisujtázott, zsinóros, hímes, kivarrott, felcicomázott, felpiperézett, sallangos, felpántlikázott, cafrangos, fodros, rojtos, bojtos, pitykés, bodros, kipitykézett.
Díszít, feldíszít, ékít, ékesít, felékesít, csinosít, szépít, felbokrétáz, felpántlikáz, felsallangoz, fellobogóz; felcifráz, felcicomáz, felpiperéz; tarkáz, kihímez, kivarr, kisujtásoz, fodroz.
Kiöltözködik, kicsípi magát, kicsinosítja magát, felhúzza v. magára ölti ünneplőjét, díszbe öltözik; díszt ölt, cifrálkodik.

684. Eltorzulás. Eltorzulás, szépséghiba, púp; sebhely, forradás, kelevény, kelés, gyulladás, daganat, pörsenés, borsóka, szemölcs; ragya, ripacs, bibircs, himlőhely; szeplő; folt.
Eltorzult, szemsértő, hibás, púpos, ripacsos, dagadt, szemölcsös, ragyás, himlőhelyes, szeplős, foltos; bandzsa, kancsal, bibircses, forradásos, sebhed, sebhedt, túros, keléses.
Eltorzít, sérti a szemet; bandzsít, kancsalít; sántít, biceg.

685. Egyszerű. Egyszerű, természetes, keresetlen, cifrázatlan, házias, polgárias, nem affektált.
Egyszerűség, természetesség, keresetlenség, háziasság, egyszerű viselkedés.
Egyszerűen v. természetesen viselkedik, nem affektál, nem pózol.

686. Ízlés. Ízlés, finom ízlés, szépérzék, tapintat, kecs, finomság, elegancia, választékosság.
Ízléses, kecses, tapintatos, finom", választékos, stílszerű, elegáns.
Jó v. finom ízléssel bír; van érzéke a szép iránt; tapintatosan cselekszik.
Ízlésesen, finoman, kecsesen, tapintatosan, elegáns módon, választékosan.

687. Ízléstelen. Ízléstelen, rossz ízlésű, ferde, tapintatlan, otromba, goromba, faragatlan, közönséges, bárdolatlan, csiszolatlan, parasztos, pórias.
Elavult, régimódi, régi világból való, régi divatú, régi szabású, idejét múlt, időszerűtlen, lejárt korszakbeli, özönvíz előtti, megcsontosodott; ósdi, maradi, copfos, elmaradt, vaskalapos.
Ízléstelenség, ízetlenség, rossz ízlés, ferdeség, tapintatlanság, otrombaság, gorombaság, faragatlanság, pimaszság, bárdolatlanság, csiszolatlanság, parasztosság, póriasság.
Ízléstelenül, ferdén, gorombán, csiszolatlanul, bárdolatlanul, faragatlanul, parasztosan, póriasan.

688. Szokás. Szokás, divat, udvariasság, viselkedés, magatartás, magaviselet; tisztesség, tisztességtudás, szertartás, formaság.
Szokásos, divatos, modern, udvarias, tisztességes, emberséges, tisztességtudó, alkalmazkodó.
Divatba jön, divattá válik v. lesz, divatos lesz, divatozni kezd, szokásos lesz, szokásba jön, lábra kap, felkapják, elterjed, rákapnak, meghonosodik.
Szokásban van, szokták, dívik, divatozik, lábra kapott, széltében használják, el van terjedve, meghonosodott.
Ahány ház, annyi szokás.
Régi jó szokások.

689. Furcsa. Furcsa, fura, mosolyt keltő, bohó, bohókás, nevetséges, nevetnivaló, mulattató, kacagnivaló, rigolyás; mesterkélt, negédes, szenvelgő, affektált, különcködő.
Divatfi, divatbáb, divatmajom, uracs, bohóc, piperkőc, járdataposó, fenegyerek, aszfaltbetyár.
Különcködik, szenveleg, finnyáskodik, negédel.
Furcsaság, furaság, bohóság, nevetség, rigolya, szenvelgés, affektálás. különcködés.
Nevetség tárgya lesz, kinevetik, mulatnak v. mosolyognak rajta, nevetségessé teszi magát.

690. Gúny. Gúny, csúfság, kicsúfolás, kinevetés, pellengérre állítás, csipkedés, bolondítás, felültetés, ugratás, csúfolás, gúnyolás, gúnyolódás.
Gúnyolódó, gúnyos, csúfondáros, csipkedő, bolondító, csúfolódó.
Falu bolondja. Udvari bolond.
Gúnyol, kigúnyol, kifiguráz, gúny tárgyává tesz, csúfol, kicsúfol, csúffá tesz, csúfot űz belőle, kinevet, kikacag, kiröhög, pellengérre állít, lóvá tesz, bolondot csinál belőle, csipked, ugrat, felültet, csúfolódik, gúnyolódik, kipellengérez.

691. Remény. Remény, reménykedés, reménysugár, várakozás, bizakodás, önáltatás, önámítás, önhitegetés.
Reménykedő, kilátásos, reményteljes, bizakodó, önámító, reménnyel teli, csüggedetlen.
Mentő szalmaszál. Nem szabad kétségbeesni. Utolsó remény. Ha reményeid árbocát sors viszálya széttöré, nézz a csillagok felé: ők lesznek vezéreid.
Remél, reményei, elvár, reménye van, reménységben van. ringatja magát,
reménységet táplál, reménnyel biztatja magát, bizakodik, bízik benne, hogy...; reménykedik, áltatja magát, hitegeti magát, ámítja önmagát, kilátása van.
Ha reménye alaptalannak, csalfának bizonyul, akkor: áltatja, hitegeti, ámítja önmagát.

692. Reménytelen. Reménytelen, kilátástalan, menthetetlen, kikerülhetetlen, vigasztalhatatlan, kétségbeejtő, kétségbeesett, elveszett.
Csüggedt, elcsüggedt, csüggeteg; kislelkű, kishitű, reményvesztett, megtört, fásult.
Reménytelenség, kétségbeesés, elcsüggedés, kislelkűség, kishitűség, fásultság.
Elcsügged, csügged, elveszti hitét v. reményét v. bátorságát, megtörik, elfásul.
Una salus victis, nullam sperare salutem.

693. Fél. Fél, tart tőle; aggódik, nyugtalankodik, tépelődik; szepeg; retteg, remeg, reszket, szurkol, drukkol.
Aki fél, az érzi ellenállási képességének elégtelen voltát; aki valamitől tart, az különösen a kellemetlenség beállásának lehetőségét mérlegeli; aggódik, nyugtalankodik, tépelődik kül. a kétséges állapot okozta nyomott kedélyhangulatot fejezi ki; szepeg az, kinek félelme mások előtt nevetségesnek látszik; remeg és reszket; a féle
lemnek legnagyobb fokát, mely külsőleg is látható, festi.
Pl. A kutya fél a korbácstól, a nyúl az agártól.
Tartok tőle, hogy az ár átcsap a gáton.
Aggódva leste a beteg minden mozdulatát.
Szüntelen azon tépelődött, vajon nem történt-e valami bajuk a rossz úton.
Szepegett a kópé, hogy lesz majd nemulass.
Remegő hangon esdekelt bocsánatért.
A vízből kimentett ember egész testéhen reszketett a kiállóit halálos ijedelemtől.
Rettegjetek bosszúmtól!
Megijed, ijedez, megfélemledik, megszeppen, meghökken, megdöbben, megriad, megretten, megrémül, elborzad, eliszonyodik, megrökönyödik.
Megijed általában fejezi ki a hirtelen beálló félelmet; ijedez = újra meg újra megijed; megfélemledik = félni kezd általában véve; megszeppen = merészségének veszedelmes következményeit látva, hirtelen ijedten meglapul; meghökken, megdöbben, megriad, megretten = hirtelen megijed mind nagyobb-nagyobb fokban; megrémül = megijed a kétségbeesésig; elborzad, eliszonyodik, megrökönyödik a legnagyobb fokú rémületet fejezi ki, amikor a haj ég felé mered, a tagok megtagadják a szolgálatot, hideg borzongás fut végig a testen, s az akaratot tehetetlenség váltja fel.
Pl. úgy megijedt, hogy mindent kiejtett a kezéből.
Ijedtében szólni sem tudott.
Nagyon nyugtalan éjszakája volt a gyermeknek, egyre felijedezett álmából.
A túlerő láttára megfélemledett az ellenség.
Megszeppent a kópé, látva, hogy kelepcébe került.
A kígyó láttára felsikoltva visszahökkent.
Megdöbbentem a lator merészségén.
A lövés hallatára felriadt az egész társaság.
Megrettenve futottak a veszett kutya elől.
Rémülve láttuk a lángtengerben vergődő embereket.
Borzadva és iszonyattal fordultunk el az elviselhetetlen látványtól.
Hőköl, visszatántorodik, visszariad, visszaijed, elrökönyödik.
Borzol, felborzol, felborzolódik, berzent, berzeget (hajat, szőrt), haja ég felé mered.
Félelem, aggodalom, nyugtalankodás, tépelődés, szepegés, rettegés, remegés, reszketés, szurkolás, drukkolás, borzadás. Van félsz.
Ijedelem, ijedezés, ijedtség, megszeppenés, meghökkenés, megdöbbenés,
visszariadás, megrettenés, megrémülés, elborzadás, borzalom, iszonyat, irtózat, megrökönyödés.
Visszahőkölés, visszatántorodás, visszariadás, visszaijedés, borzalom, hajmeresztőség, szörnyűség, iszonyatosság, rémület, borzadály.
Szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, iszonytató, rettentő, rettenetes, rémes, rémítő, rémséges, rémületes, félelmes, félelmetes, ijesztő, borzasztó, borzalmas, borzadalmas, borzadályos, hajmeresztő, vérfagyasztó, idegrázó, velőtrázó, kétségbeejtő.
Megfélemlít, félelembe ejt, aggodalmat v. nyugtalanságot okoz, megrettegtet, elrémít.
Megijeszt, megrémít, iszonyatot gerjeszt.
Visszahőköltet, visszariaszt, visszaijeszt, megdöbbent.
Szörnyen, iszonyatosan, rettentően, rettenetcsen, rémítően, rémségesen, félelmetesen, borzasztóan, borzalmasan, hajmeresztőén, vérfagyasztóan, idegrázóan, kétségbeejtőleg.

694. Bátor. Bátor, vitéz, elszánt, merész, hős, hősi, hősies, vakmerő, rendíthetetlen, rettenthetetlen; ember a gáton, ember magáért.
Bátorság, mersz, vitézség, elszántság, merészség, hősiesség, halálmegvetés, vakmerőség, rendíthetetlenség, rettenthetetlenség.
Dacol, ellenszegül, szembeszáll, helytáll, mer, merészel, merészkedik, bátorkodik, felbátorodik, vérszemet kap.
Mer egészen általánosan fejezi ki a kockáztató vállalkozást; merészel, merészkedik, különös, tekintettel arra a megütközésre, mely másokban ezáltal keltetik.

Bátorkodik kid. mint alázatos, udvarias, társalkodási szólásforrna; felbátorodik, vérszemet kap, kifejezi magát a cselekvést közvetlenül megelőző, máris elért sikerekből eredő vállalkozási kedvet.
Pl. Aki mer, az nyer.
Azt merészelte állítani, hogy látta, pedig ott sem volt.
Bátorkodom megjegyezni, hogy egy kis félreértés van a dologban.
Ennyi elnézésen annyira felbátorodott a háládatlan, hogy most már alig bírni vele.
A pillanatnyi sikeren vérszemet kapva az egész vonalon támadtak, de kudarcot vallottak.

695. Gyáva. Gyáva, félénk, bátortalan, nyúlszívű, rettegő, remegő, reszkető, meghunyászkodó.
Gyávaság, félénkség, bátortalanság, nyúlszívűség, rettegés, remegés, reszketés, meghunyászkodás.
Inába szállott a bátorsága, lébe pottyant a kanala, félti a bőrét, fél a saját árnyékától, nincs bátorsága, nincs mersze.
Szamár az oroszlánbőrben.

696. Meggondolatlan. Meggondolatlan, szeles, szeleskedő, tüzeskedő, vigyázatlan, szeleburdi, gondatlan, hirtelenkedő.
Pajkos, szeleverdi, pajzán, csintalan, dévaj, huncut.
Esztelen, eszeveszett, elbizakodott, merész, túl merész, vakmerő.
Meggondolatlanság, szélesség, szeleskedés, szeleburdiság, vigyázatlanság, gondatlanság, gyerekész, hirtelenkedés.
Pajkoskodik, rosszalkodik, helytelenkedik, csintalankodik, huncutkodik, dévajkodik, pajzánkodik, bomlik, éretlenkedik, idétlenkcdik, bolondozik, izél (ne izélj már, no!), mókázik, szeleskedik.
Pajkosság, pajkoskodás, rosszalkodás, helytelcnkedes, csintalanság. huncutkodás, dévajkodás, pajzánság, kópéság, éretlenkedés, idétlenkedés, bolondozás, izélés, móka.
Elhamarkodja, elsieti, elszclcskcdi, elpuskázza a dolgot, szeleskedik, hirtelenkedik, elragadtatja magát, heveskedik, tüzeskedik.
Elhamarkodás, elsietés, elpuskázás, heveskedés, tüzeskedés.
Meggondolatlanul, szeleskcdve, vigyázatlanul, gondatlanul, szeleburdi módon, elhirtclenkedve; pajkosan, huncut módon, esztelenül, merészen, vakmerően; elhirtelenkcdvc, elhamarkodva, hevesen, tüzesen.
Eszeveszetten; fejjel a falnak; hűbelcbalázs módjára; ész nélkül; vakon; mint a vak, hanyatt-homlok; tüskön-bokron, árkon; árkon-bokron, lóhalálában.

697. Óvatos. Óvatos, óvakodó, elővigyázatos, előrelátó, körültekintő, szemes, szemfüles, ravasz, éber, eszélyes, megfontolt, meggondolt, higgadt, tartózkodó, belátásos, józan eszű, nyílt eszű, értelmes, eszes, okos.
Óvatosság, óvakodás, szcmesség. elővigyázat, előrelátás, körültekintés, szemfülesség, ravaszság, éberség, eszelycsség, megfontoltság, meggondoltság, éberség, cszély, higgadtság, tartózkodás, belátás, józanság, értelmesség, eszesség, okosság.
Óvakodik, őrizkedik, tartózkodik, vigyáz magára, előre lát, körültekint, fülel, ébren van, okult.
Aki tartózkodik, az belátja ennek szükségét; aki óvakodik, az már kárt vallott hasonló körülmények között; aki őrizkedik, az fél a büntetéstől.
Pl. Tartózkodjál a pletykázástól. Ballag egy cica is, bogarászni restell, óvakodva lépked, hosszan elnyúlt testtel. Őrizkedjél a jövőben ily dolgok elkövetésétől. Vigyázz magadra, mert különben megsiratod. Többet ésszel, mint erővel. Lassan járj, tovább érsz.
Óvatosan, elővigyázattal, ébren, körültekintéssel, ravaszul, eszesen, okosan.

698. Kíván.
Kíván, kívánkozik, megkíván, óhajt, áhít, áhítozik, vágyik, vágyódik, vágyakozik, sóvárog, eped, epedez, epekedik, eseng, él-hal érette.
Kívánság, kívánat, kívánalom, kívánkozás, óhajtás, áhítozás, vágy, vágyódás, vágyakozás, sóvárgás, szerdék, epekedés, csengés.
Kívánatos, óhajtandó, óhajtott, áhítozott.
Éhes, szomjas, mohó, sóvárgó; nyalánk, nyalakodó, torkos, torkoskodó, pákosztos, szerdékes, epedő.

699. Közönyös. Közönyös, egykedvű, részvétlen, eltompult, fásult, nem kíváncsi, nem törődő, hideg.
Közömbös, érdektelen; nemkívánatos, ízetlen, sületlen, fonák.
Közönyt mutat, egykedvű marad, el van tompulva v. fásulva, nem kíván v. kér belőle, nem törődik vele, nem érdekli, hidegen hagyja, nem is veszi észre, föl se veszi.
Közöny, egykedvűség, részvétlenség, fásultság, nemtörődömség, nembánomság, hideg magatartás.
Közömbösség; fonákság, ízetlenség, sületlenség.

700. Idegenkedés. Idegenkedés, ellenszenv, clienérzetem, visszatetszés, neheztelés, gyűlölködés, émelygés.
Ellenszenves, visszatetsző, kellemetlen, gyűlöletes, visszataszító, kiállhatatlan, förtelmes, undorító, émelygős.
Idegenkedik, húzódozik, ellenszenvet érez, kerül, gyűlöl, undorodik, torkig van vele, ki nem állhatja.
Ellenszenvet v. undort kelt, visszatetszik, gyűlöletessé válik.

0 Comments:

Post a Comment



Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal