.
Hogy ne érje szó a ház elejét

A ‘szó’ többes számának két változata van: szók és szavak. Gyakrabban a ‘szavak’ változatot használjuk, ám egyes esetekben a többes szám a ‘szók’ alak is lehet (például a névszók, határozószók, mondatszók összetett szavakban).
Az alakváltozatok közül mindkettő előfordulhat például a következő kifejezésekben: szerelmes szókkal/szavakkal, indulatos szókkal/szavakkal.

Lásd: Magyar nyelvhasználati szótár 2007: 219.



AZ OLDAL FELTÖLTÉS ALATT!
Elnézést mindenkitől a ritka frissítésekért, de oly nehezen veszem rá magam a szkennelésre...

341.  Illat. Illat, jó, kellemes szag.
Illatos, illatozó, jó szagú, balzsamos, szagos.
Szagosít, megszagosít, megillatosít. Illatozik, illatos, kellemes szagot terjeszt.

342.  Bűz. Bűz, büdösség, rossz szag.
Büdös, bűzös, bűzhödt. rossz szagú.
Záp, avas.
Bűzlik, bűzt terjeszt, megbüdösödik, avasodik.

343.  Hang. Hang, szó (dobszó, harangszó, zeneszó stb.), zönge, visszhang, nesz.
Zönge = zenei hang.
Visszhang = az eredeti hanghullámok visszaverődése által létrejött ismétlődése a hangnak.
Nesz = gyenge hang.

Hangos, harsány, harsogó, zajos, lármás, zúgó; dörgő, mennydörgő, falrendítő, egetverő, fülsiketítő, fülhasogató, viharos, viharzó.
Hangosan, fennhangon, fennszóval, nagy hangon, teli torokkal, kiabálva, ordítozva, harsányan, torkaszakadtából.
Hangzik, hallatszik, hallik, elhallik, felhangzik, szól, megszólal, zeng, felzendül, harsog, felharsog, harsan, megharsan, felharsan, visszhangzik.
Harsogás, lármázás, zúgás, dörgés, mennydörgés, vihar.

344.  Csend. Csend, síri csend, nyugalom, némaság, hangtalanság, nesztelenség, zajtalanság, szótlanság.
Hallgat, csendben van, elhallgat, befogja a száját, elnémul, elült a zaj.
Néma, miként a sír. Hallgat, mint a csuka. Nincs semmi hang, nincs semmi nesz; Kund nem jő; távol és közel a puszta szél rohan.
Csendes, nesztelen, hangtalan, zajtalan, nyugodt, háborítatlan, néma, szótlan.
Csendesít, megnyugtat, elnémít.

345.  Zaj. Zaj, lárma, hűhó, moraj, robaj, dörej, zörej, riadalom, rivalkodás, rivalgás, rialom, kiáltozás, kiabálás, zajongás, zajgás, zúgás, bugás, zsibongás, zsivaj, zsongás, dongás, zsinatolás, tombolás, ordítozás, bömbölés, üvöltés, ugatás, pokoli lárma, macskazene, zenebona, hangzavar, dorömbölés.
Harsány, harsogó, hangos, zajos, lármás, zúgó, dörgő, mennydörgő, falrendítő, egetverő, fülsiketítő, fülharsogtató, viharos, viharzó, bömbölő.
Zajong, lármáz, kiabál, zsivajog, rivalg, zúg, felzúdul, zsibong, zsinatol, tombol (a tömeg), bőmből (a gőzkürt), dörömböl (az ajtón).

346.  Nesz. Nesz, halk hang, elfojtott hang, suttogás, susogás.
Mormolás, csörgedezés, csobogás, locskolás, lotyogás, zsongás, ketyegés.
Nesztelen, halk, alig hallatszó, alig hallható.
Nesztelenül, halkan, lábujjhegyen, suttogva, susogva.
Mormol, csörgedez, cseveg a patak.
Locskol, locsog, lötyög, csobog, zsong a hab.
Nyikkan a kulcs a zárban; percen, perceg az írótoll a papíroson.
Ketyeg a zsebóra, tiktakol az ingaóra.
Trityeg a fürjsíp.
Tyortyan a sárban a bocskor vagy a lyukas csizma.
Fortyog, rotyog a levesesfazék, kifortyan belőle a leves.
Pöfög, böfög a kása, a paradicsomlé.

347.  Durranás. Durran, durrog, eldördül, robban, felrobban, ropog, pukkan, elpukkad, pattan, kipattan, felpattan, pattog.
Durran, durrog, eldördül a lövés; robban a bomba; ropog a puskatűz; pukkan, elpukkad a gránát; pattan az üveg; pattog a tüzelő.
Csattan, esetten; recseg, reccsen, rian; koppan, nyikkan, percen, perceg.
Nagyot csattan a becsapódott ajtó; esetten a gyutacs; recseg a betört ajtó; reccsen az ócska szék; rian a Balaton jege.
Durrant, durrogat, robbant, ropogtat, pukkaszt, elpukkaszt, pattan, pattogtat.
Csattan, esetlent, recsegtet, reccsent.
Durranás, durrogás, eldördülés, robbanás, ropogás, pukkanás, elpukkadás, pattanás, pattogás.
Csattanás, csettenés; recsegés, reccsenés, rianás, koppanás, nyikkanás, percenés, percegés, csattogás, roppanás.
Durranó, durrogó, csattanó, robbanó, ropogó.

348.  Zörgés. Zörren, csörren, csörög, csörtet, csörömpöl, csordul, zörög, zordul; robog, dobog, dobban, dörg, zakatol, zűrből, kopog, kocog, döcög, zötyög, kotyog, kattog.
Zörrenés, csörrenés, csörgés, csörtetés, csörömpölés, csordulás, zörgés, zördülés; robogás, dobogás, dobbanás, döngés, zakatolás, zurbolás, kopogás, kocogás, döcögés, zötyögés, kotyogás, kattogás.
Zörrenő, csörrenő, csörgő, csörtető, csörömpölő, csorduló, zörgő; robogó, dobogó, dobbanó, zakatoló, zurboló, kopogó, kotyogó, kattogó.
Dörög, mennydörög, zeng, zörög az ég; dübörög, robog.
Dörgés, mennydörgés, dübörgés, robogás.
Zörög a haraszt; robog a vonat; dobog a szekér a hídon; dong a vert ajtó; zakatol a gőzgép; zűrből a gőzhajó kereke; kopog a csizmasarok; kocog a pata; döcög, zötyög a megrakott szekér kereke; kotyog a vásott tengely; kattog a vasúti vonat.
Csörög a kard a gyalogjárón; megcsörren, megzörren az ablak a rázkódástól; csörömpöl a betört ablak; nem hiába zörög a haraszt; zordul a száraz falevél.
Dübörög a vasúti vonat; robog a sebesen haladó kocsi, kocsisor.


349.  Csengetés. Cseng, peng, csendül, megcsendül, megpendül, csilingel, kolompol. - Cseng a harang, a pohár; peng a kasza, a sarkantyú; csilingel a csengettyű, a csengő, csörgettyű; kolompol a marha nyakára kötött kolomp.
Kong, megkondul, zúg, búg, szól.
Kong az üres hordó, a harang.
Harangoz, húzza a harangot; csenget, csilingel, meghúzza a csengettyűt. Kongat = félreveri a harangot.
Csengés, pengés, csilingelés, kolorapolás, kongás, zúgás, bugás,; harangozás; kongatás.
Csengő hang; pengő pénz v. sarkantyú; kolompoló nyáj; kongó üresség.

350.  Sziszegés.
Sziszeg, zizeg, csisszen, zordul, sistereg, sustorog, sustorékol, sustog, pisszeg, suhog,
Pl. A szalma zizeg; a vívókard csisszen; a falevél zordul; a villám sistereg; az elégületlen néző pisszeg; a kard pengéje suhog.
Fúj, fütyül, sivít, süvölt, üvölt, zúg, búg, zug-búg, (a szél, vihar).
Buzog, pezseg, pezsdül, bugyog, buggyan, bugyborékol a forrás.
Kotyog a kulacs; serceg a forró zsír.
Loccsan, toccsan, freccsen.
Pl. Az asztalon áll egy tál leves; valaki meglöki az asztalt, ekkor a leves a tálból kiloccsan, aztán a földre letoccsan és ott szertefreccsen.
Sziszegés, szísszenés, zizegés, sistergés, sustorgás, sustorékolás, pisszegés, suhogás; sercegés; pezsgés, bugyborékolás.
Fütyülés, sivítás, üvöltés, zúgás, bugás.

351.  Nyikorgás.
Csikorog, nyikorog, nyírog, karistol.
Csikorog a fog; nyikorog a száraz tengely; nyirog a fűrész; karistol a hóeke (ném. knirschen).
Zűrből a gőzhajó kereke.

Kerepel, kelepéi, katakol, kattog, berreg, kerrent, zakatol.
Kerepel, kelepéi, katakol a malomkerék; kattog a vasúti vonat kereke; berreg a rokka kereke; kerrent az óra, mielőtt ütne.
Nyikorgás, csikorgás, kelepelés, kerepelés, zakatolás, karistolás, zurbolás, katakolás, kattogás, berregés.

352. Nem artikulált emberi hangok.
Tüdőhangok:
Lélegzik, lélegzetet vesz, levegőt lehel, belehel, kilehel, rálehel, fohászkodik, sóhajt, sóhajtoz, sápítozik, felfohászkodik, szuszog, piheg, liheg, fúj, hápog, lelkendezik, zihál, hörög, fellélegzik, fulladoz, fuldokol, fuldoklik.
Ásít, pássadozik.
Hortyog, horkol.
Köhög, köhint, köhécsel, harákol, krákog, köszörüli a torkát, tüsszent, tüsszög, tuszkol, prüsszög, prüsszent, prüszköl.
Szívhangok:
Lüktet, dobog, megdobban, kótog, ver, üt (a szív, az ér), kopog.
Gyomorhangok:
Korog (ha üres), böfög, felböfög, böffent, ökrendezik, bokákol, cikákol, csuklik.
Ajakhangok:
Cuppan,cuppog,cuppant.
Szájhangok:
Csemcseg, csámcsog.
Vacog, vacog a foga.
Érzetet kifejező hangok:
Dohog, dünnyög, ümmög, ühmget, dörmög.
Nyöszörög, nyögdécsel, nyög, nyekken, nyafog, nyávog, kornyikál, fohászkodik.
Jajgat, jajdul, jajong, jajveszékel, óbégat, sopánkodik, abajog.
Sír, könnyez, könnyeket hullat, sírdogál, siránkozik; folyik, csurog, potyog, szakad a könnye; pityereg, sirat, zokog, rí, rőköl, bőg, vacsog, sivalkodik, elbődül, sijan, sír-rí, visít, sivít, sikongat, sikkant, bőmből, ordít.
Sírni kezd; félreáll a szája; szemét elfutja a könny; könnybe lábad a szeme; könnyben úszik a szeme; könnybe borult a szeme; könnyel telt meg a szeme; telefutotta szemét a könny, sírva fakad; elpityeredik, eltörött a mécses cserepe.
Nevet, nevetgél, nevetkérez, elfakad nevetve, nevetésre fakad, kuncog, somolyog, pisolyog, mosolyog, bazsalyog, csicsorog, vigyorog, vigyog, igyog-vigyog, ihog-vihog, vinnyog, ihorog, vihorog, virrog, viháncol, vicsog, cihog, cihorog, ci-hároz, göcög, göccent, kacajt üt, kacag, röhög, hahotázik, hahotára fakad, töri a kacajt, kaccan, kaccint, röhhent, nyerít, hinnyog, nyihog, nyihorász, hötyög.
Dúdol, dúdolgat, dudorászik, dönög, dalol, danol, danolgat, énekel, énekelget, gajdol.
Gajdol = ittasan énekel; dönög = halkan dúdol.
Gagyog, gügyög, gőgicsél, dödög, dadog, selypít, nyámmog, kocsint.
Súg, sugdos, susog, suttog, súg-búg, suttog-buttog, sugdolózik, zsong-bong, összesúg, rebesget, rebeg.
Rebeg = félelmében susog.
Erős hangok:

Harsány, harsogó, hangos, zajos, lármás, zúgó; dörgő, fülhasogató, mennydörgő, falrendítő, egetverő, fülsiketítő, viharos, viharzó.
Kiált, felkiált, kiáltoz, kiabál, kajabál, rivalg, rikkant, rikolt, rikogat, rikácsol kajdászik, kurjongat, kurjant, ujjong, hejehujázik.
Ordít, bőmből, üvölt.

353. Állati hangok.
Négylábú állatok hangjai:
A ló: nyihog, nyerít, röhög, horkol, horkant, tüsszög, prüszköl, fúj.
A szamár: ordít, barcag.
A szarvasmarha: bőg; a bika bőmből; a tehén: bőg, elbődüf, rőköl, prünnyög, rí; a borjú: bőg, prünnyög.
A juh, birka, bárány: bég, béget, méget, bekeg, mekeg.
A kecske: mekeg.
A disznó: röfög, röffen, hörög, virran, kornyikál, kaffant.
A malac: visít, visong, rí, sír.
A kutya: ugat, csahol, csehel, csihol, cihol, csahitál, csahorász, csavog, csahint;
ordít, üvölt, vonít, vonítoz; tutul, dudul, gyavog, vakkant, kohant; kuhog, kancol, kajinkol, kankol, kavít, böffent, böfög, morog, berreget, erreget, berreg, kerreg, kerrent, horgol, duhog, mordul, bangát, baunkoj, nyifog, nyivog, nyihákol, nyihácskol, nyikog, nyiszel, nyiszít, nyifatol, nyiffant, nyafog, vinnyog, nyöszörög, nyüszöl, szűköl, sipog, sikít, visít, rí.
A macska: nyávog, miákol, nyivákol, nyafog, nyarvog, duhog, morog, fúj, kur-rog, dóromból, duruzsol, muzsikál, fűrészel, horkol.
Az egér: cincog, zörmöl.
A szarvas: barcag; a szarvasbika: bőg, riog, röhög, rigyet.
A zerge: nyerít, vihog.
Az őz: nyafog; az őzssuta: sír; az őzbak: bakog, böffen.
A nyúl: makog, nyafog.
A mormota: morog.
A farkas: üvölt, ordít.
A róka: rí, csahol, ugat.
A borz: ugat, csahol, vonít.
A medve: morog, dörmög, mormog,
A vadkan: csattog, csattogtat, röfög, agyarkodik.
Az elefánt: trombitái, barcag.
Az oroszlán: ordít, bőmből.
A tigris: ordít, bőmből.
A majom: kerreg.
Kisebb állatok hangjai:
A tücsök: tücsköl, prücsköl, hegedül, cirpel, trityeg.
A bogár: zúg.
A cincér: cincog.
A cserebogár: burrong, burunkozik, dong.
A kabóca: pörcög.
A darázs és méh: dong, bong, zsong, zümmög.
A légy: zümmög, zizeg, dóról, dong, dong, döngicsél.
A szúnyog: zeng, dünnyög.
A kígyó: sziszeg, szisszen.
A gyík: szisszen.
A zöldbéka: brekeg; a kecskebéka: brekeg; a varangy: vartyog; a vörös hasú béka: ümmög; a levelibéka: kuruttyol.
Madárhangok:
A tyúk: karai, kárai, karátyál, karicsál, krákog, kotyog, kodácsol, kotkodál, kotkodácsol, kotlik, kirreg, kirrog, kirrant, vacog (ha róka vagy görény zaklatja); a kakas: kukorékol, kotyog, gógat; a csibe: pipeg, pipél, csípeg.
A pulyka: csivog, csívalyog, pulyog, lublubbol, trullázik, öblöget, nevet.
A gyöngytyúk: kiabál, rikácsol.
A páva: rí, rikácsol.
A lúd: gágog, fúj, sziszeg.
A kácsa: hápog, krákog, csörög.
A galamb: búg, brukkúz, turbékol, burukkol.
A csalogány: csattog, fütyül, veri énekét, énekel.
A rigó: rikkant, füttyent, fütyül. A kakuk: kakukkol.
A gerle: búg, bukkurúz, nyögdécsel, nevet, kacag.
A szarka: csörög, kerepel, fecseg, károg.
A haris: harsog, csacsog.
A pacsirta: trillázik, hangicsál, énekel.
A nádi veréb: karicsol, rikácsol, rikongat, cserreget.
A fürj: pitypalattyol, trityeg: a fürjkakas: ver.
A bíbic: sír, feljajdul.
A sáskamadár: pirreg.
A csordély: serreg.
A veréb: csiripel, sivol, zsibol. A fecske: cseveg, csicsereg, csiripel.
A kecskefejő: klappog.
A fogoly: sír; a fogoly kakas: csirrent, elkurrogja magát.
A harkály: kopácsol (megkopogtatja a fa kérgét).
A szalonka: pisszeg, korrog. A fajd: dürrög, kotyog-pityeg.
A nyírfajdkakas: csuhukol, fen; a nyírfajdtyúk: bakog.
A gólya: pattog, kelepél sípol.
A daru: kurrog, krúgat.
A dobosgém: búg, bőmből, dobol.
A vadlúd: gágog, sápog, rápog.
A szárcsa: rikkan.
A vízityúk: fúj, pittyeg.
A sirály: visongat, vijjog.
A varjú: károg.
A holló: krákog, kotyol.
A bagoly: huhog, huhol, huhukol, huhogat, rikoltoz, sóhajt.
A kuvik: kuvikol, kacag.
A vércse: visít, sivít.
A gébics: gébicsei, serpeg, perseg.
A keselyű, sas: vijjog, sivog.
Általában véve a madár: énekel, dalol, szól, fütyül, füttyent, hangicsál, csiripel, csicsereg, sipít, sipog, pintyeg, trilláz.

354.  Hangzavar. Hangzavar, hamis hang, összhang hiánya; macskazene, rikoltozás.
Rosszul, hamisan, összhang nélkül van. Fülsértő, velőtrázó; rekedt, rikoltozó.

355.  Zene. Zene, muzsika. Dal, szólam, dallam; ének, nóta, dana, összhang, harmónia.
Zenei; dallamos, összhangzó, harmonikus.
Összhangzásban van, összehangzik, jól hangzik, kellemes a fülnek.
Zenél, játszik valami hangszeren, muzsikál, hegedül, húzza a nótát (vonós hangszeren), fújja a nótát (fúvós hangszeren), flótázik, tülköl, trombitái; dobol.
Dalol, énekel, nótázik, zengedez, kántál.
Zenész, muzsikus, zeneművész, zeneszerző; zenekar, zenebanda, kántor.
Könyökösmester v. szárazkántor (kinek a templomban orgona nem áll rendelkezésére).

356.  Hall. Hall, neszét veszi, fél füllel hall.
Hall vonatkozik bármily eredetű hang észrevételére; neszét veszi = valami titkos dologról értesül; fél füllel hall = véletlenül értesül valamiről, amidőn egészen más dolgokról van szó (nám. etwas läuten hören).
Hallgat, hallgatódzik, fülel, fülét hegyezi, neszei.
Hallgat valakit v. valamit az, ki ugyanekkor figyelmét nem fordítja másfelé is (ném. anhören); hallgatódzik az, ki (gyakran lesben állva) iparkodik minél tisztábban meghallani gyenge, elmosódott v. elfojtott hangokat, halk, suttogó beszédet (ném. horchen); népiesen: fülelés fülét hegyezi és neszei (nám. die Ohren spitzen, lauschen).
Pl. Egyedül hallgatom tenger mormolását, tenger habja felett futó szél zúgását.
Visszafojtott lélegzettel hallgatództam, de hiába, nem bírtam megérteni egyetlenegy szót sem.
A bojtár azt neszelte, hogy mit ugat a szomszéd cserény kutyája.

Hallás, halló érzékszerv, fül, jó fül; hallóka (= tréf. fül).
Hallgatás, hallgatódzás, fülelés, neszelés.
Hallgató, halígatódzó.
Hallgatólag; hallatára, füle hallatára.

357.  Süket. Süket, siket; süketnéma.
Süketség, nagyothallás. Nagyothall; megsiketült.
Siket füleknek beszél =hiába beszél.
Mintha csak vak meg siket volna. Siket vagy?


358.  Fény. Fény, világosság, világ, napfény, napvilág, verőfény, verő; holdvilág; visszfény; gyertyavilág, lámpavilág, világítás, tűzfény, ragyogás, ragyogvány.
Déli verőn sem süt oda a nap. (Arany)
A tüzelő fénye oly hívogatólag süt ki a sövényre. (Arany)
Villám, mennykő, ménkű, istennyila.
Szikra, sziporka.
Fényes, fénylő, világító, világos, derült, derűs, verőfényes, napsütötte, napos, holdvilágos, sugárzó, ragyogó, tündöklő, villámló, villogó, tüzes, szikrázó, sziporkázó, vakító, szemkápráztató, salygó, sajgó.
Salygó, sajgó arany = ném. gleissendes Gold.
Fényük, csillámuk, világít, süt a nap, világít a hold, tündökölnek, ragyognak a csillagok; villámlik, szikrázik, villog, sziporkázik, tündöklik, tündököl, sugároz, sugárzik, vakít, kápráztat, sajog, ragyogtál, villogtat, visszaver, visszaverődik.
Villámlik; villog (a távolban, dörgés nélkül).
Szikrázik, sziporkázik, szikrát vet v. hány.
Szikrát vet a szeme = ütés következtében olyan entooptikai tünemény származik a szemében, mintha valóságos szikrát látna.

359.  Homály. Homály, homályosság, félhomály, szürkület, sötétedés, este; árny, árnyéklat, ború.
Est, estve, éj, éjjel, éjszaka, szakadóéjjel, késő éjjel, öreg este, nagy este, éjfél, sötétség.
Homályos, szürke, árnyékos, sötétes, esti, esteli, éji, éjjeli, éjszakai, sötét, koromsötét, borult, beborult, borongós.
Homályosodik, elhomályosul, árnyékos lesz, borul, sötétedik, sötétül, sötétlik, elsötétedik, elsötétül, esteledik, éjjeledik, éjjel van.
Homályosít, elhomályosít, beárnyékol, besötétít, elsötétít.
Vő. Este, 126.
Derűre ború, borúra derű.

360.  Fényforrás. Fényforrás; nap, hold, csillag, csillagzat, csillagocska; villám; tűz, láng; gyertya, lámpa; szövetnek, fáklya; mécs, mécses.
Ruhaszárító csillag (= tréf. nép.: a nap).

2 Comments:

  1. Névtelen said...
    Magyar rokonértelmű szavak, úgy mondják magyarul!
    von Birken said...
    Kedves Névtelen!

    Ha megnézed ott fönt, baloldalon a könyvborítót, láthatod, hogy nem írtam el semmit! Másfelől pedig a ’szó’ többes számának két változata van: szók és szavak. Gyakrabban a ’szavak’ változatot használjuk, ám egyes esetekben a többes szám a ’szók’ alak is lehet (például a névszók, határozószók, mondatszók összetett szavakban).
    Az alakváltozatok közül mindkettő előfordulhat például a következő kifejezésekben: szerelmes szókkal/szavakkal, indulatos szókkal/szavakkal.

    (Lásd: Magyar nyelvhasználati szótár 2007. 219.)

Post a Comment



Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal