.
Hogy ne érje szó a ház elejét

A ‘szó’ többes számának két változata van: szók és szavak. Gyakrabban a ‘szavak’ változatot használjuk, ám egyes esetekben a többes szám a ‘szók’ alak is lehet (például a névszók, határozószók, mondatszók összetett szavakban).
Az alakváltozatok közül mindkettő előfordulhat például a következő kifejezésekben: szerelmes szókkal/szavakkal, indulatos szókkal/szavakkal.

Lásd: Magyar nyelvhasználati szótár 2007: 219.



AZ OLDAL FELTÖLTÉS ALATT!
Elnézést mindenkitől a ritka frissítésekért, de oly nehezen veszem rá magam a szkennelésre...

321. Rosszullét. Rosszul van, kellemetlenül v. rosszul érzi magát, fáj neki, fájdalmat érez, betegnek érzi magát, betegeskedik, gyengélkedik; szeretné saját magát kidobni az ajtón.
Rosszullét, fájdalom, betegség, gyengélkedés; kényelmetlenség, kelletlenség.

322. Érint. Érint, megérint, érintkezik, hozzáér.
Tapint, megtapint, tapogat, tapogatódzik.
Tapogatódzik különösen az, ki sötétben vagy vak létére óvatosan kinyújtja kezeit minden irányban, hogy valami akadályba bele ne ütközzék.
Átvitt értelemben = óvatosan tudakozódik valami ügyben.
Érintés, érintkezés, tapintás, tapogatás; tapogatódzás.
Karmol, karcol, megkarmol, megkarcol, karcolást ejt rajta. Karmolás, karcolás. Kacsó; tapintó, csáp.

323. Érzékenység. Érzékenység, túlérzékenység, izgatottság, viszketegség, csípősség, csiklandósság.
Izgat, csikland, csiklandoz, viszket, csíp, mar.
Izgatott, csiklandós, viszketős, csípős, maró; túlérzékeny, érzékeny.

324. Hő. Hő, hév, hőség, forróság, meleg.
Tűz, láng, égés, tűzvész, lángtenger, szikra.
Parázs, zsarát, zsarátnok, üszők.
Hamu, pernye, szén.
Pernye = elégett szalmából, fűből származó, nagyon könnyű, finom hamu.
Hő, heves, meleg, forró, izzó, tüzes, égő, perzselő, lángoló, égető, sütő.
Rekkenő, fullasztó, fojtó, nyomasztó, tikkasztó levegő = forró, párákkal telt levegő.
Langyos, langymeleg, lagymatag, enyhe, se hideg, se meleg.
Melegszik, melegedik, felmelegszik, melege van, sütkérezik; pörkölődik, sül; tüzesedik, izzik; fő, forr, felforr; izzad, verejtékezik.
Gyúl, meggyullad, kigyullad; tüzet fog, lobot vet, fellobban, lángba borul, lángot vet, belekap a láng, lobog, lángol, ég, elég, elhamvad, hamuvá lesz. Vö. 326.

325. Hideg. Hideg, fagy, jég, jégeső, jégcsap, hó, dér, zúzmara, jégvirág.
Hideg, fagyos, havas, jeges, jéghideg, fagyasztó, dermesztő, fogcsikorgató.
Havazik, hó esik, szakad a hó; pilinkél v. pelyhedzik v. szitái a hó. Fagy.
Pilinkél stb. = apró pelyhekben esik a hó.
Fázik, fagyoskodik, didereg, vacog a foga, rázza a hideg, borsódzik a háta; megfagy, megdermed, meggémberedik, megmerevedik, megveszi az isten hidege, megfagy.
Fagyaszt, megdermeszt.
Fázás, didergés, meggémberedés, megfagyás.
Fázékony, fázó, fázós, fagyoskodó, didergő, dermedt.

326. Hevít. Hevít, melegít, megmelegít; tüzel, tüzesít, izzít, izzóvá tesz. A nap: süt, tűz, éget, pörköl, perzsel.
Főz, megfőz, süt-főz, forral, felforral; süt, kiránt.
Tüzet rak, gyújt, gy új tógát, meggyújt, meggyújt, rágyújt, felgyújt, üszköt v. csóvát dob rá, lángba borít, felpörköl, felperzsel, eléget, elhamvaszt.
Hevítésre szolgáló edények: fazék, ibrik; bogrács, üst, kondér; kazán. Az utóbbi négy vasból v. rézből készül. Üst és bogrács: láncon, fülön, szolgafáról lógó főzőedények. A kondér álló edény. A kazán gőzfejlesztésre szolgál.
Vö. 324.

327. Lehűtés. Hűt, lehűt, hűsít, legyez, frissít; üdít, megfagyaszt, megdermeszt.
Lehűtés, fagyasztás; fagylalt; fagyasztókészülék; jégverem, hűsítőkamra; legyező.
Hűl, lehűl, felüdül, meghűl, megdermed, megfagy. Hűvös, hús, hűsítő, friss, frissítő, felfrissítő, üdítő.

328. Tűzhely. Tűzhely, tüzelő, góc, góg, takarcktűzhely.
A takaréktűzhely vagy egészen, vagy legalább részében vasból van.
Kemence, boglyaskemence, banyakemence, búbos kemence, pest, kályha, kandalló.
Kohó, olvasztókemence.

329. Tüzelőszer. Tüzelőszer; fa, szén, faszén, kőszén, pirszén, turfa, rőzse, targally, szalma, kőolaj, benzin.

330. Hőmérő. Hőmérő, hévmérő; pirométer.

331. Íz. Íz; mellékíz, utóíz; mártás, lé.
Megízlel, ízlel, kóstol, megkóstol, mártogat.
Nyelv, íny.
Ínyenc, ínyes, torkos, torkoskodó, pákosztos.
Ínyeskedés, ínyeskedő, torkoskodik.

332. Ízetlen.
Ízetlen, íztelen, állott, ízevesztett.
Ízetlenség, íztelenség.
Ízetlen, ízetlenség, ízetlenkedik átv. ért. = nám. Geschamcklosigkeit.

333. Csípős. Csípős, maró, sós, elsózott, paprikás, borsos, bizsergős.
Csípi a nyelvet, égeti a szájat.
Dohány, szivar, szivarka, burnót, ópium, csibuk.
Pipára v. szivarra gyújt, dohányzik, szivarozik, szivarzik; dohányt, szivart, pipát szív; füstöl, csibukozik, szipákol, szippant, pipázik, pöfékel, pipál, füstölget.
Dohányzás, szivarozás, pipázás, pipálás, pöfékelés, füstölgés, csibukozás, szippantás.
Pipás, dohányos, dohányzó, szivarozó, szivarzó, csibukozó, ópiumélvező, burnótozó.
Pl. Maró gúny. Csípős megjegyzések.

334. Fűszer. Fűszer; só, mustár, bors, paprika, fahéj, ánizs, hagyma, fokhagyma.
Fűszerez, megsóz, megpaprikáz, megborsoz, megcukroz.
Fűszeres, paprikás, borsos, sós.
Pl. Megcukrozza a keserű pilulát. Borsot tört az orra alá. A beszédsava-borsa. Kicsiny a bors, de erős. Élces megjegyzésekkel fűszerezte előadását.

335. Ízletes. Ízletes, ízes, jóízű, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, aromás, zamatos.
Jó, kellemes, pompás, finom íz, zamat; ízletesség.
Ízlik, jól ízlik, csiklandozza az ínyét, étvágyat gerjeszt; csettint a nyelvével.
Ízlés, jó ízlés, ízléses. Vö. 686.

336. Kellemetlen íz. Kellemetlen, rossz, keserű, émelygős, fanyar, undorító íz.
Kellemetlen, rossz stb. ízű; ehetetlen ihatatlan, élvezhetetlen.
ízetlen, ízetlenség, rossz ízlés. Vö. 687.

337. Édes. Édes, cukros, mézes; édeskés, édeses.
Édesség, cukor, méz, csemege.
Megédesít, megcukroz, megmézesít.
Átv. Édes: apa, anya, álom, mosoly, pillantás. Mézesmázos beszéd. Megédesíti az életét. Megcukrozza a keserű pilulát.

338. Savanyú. Savanyú, ecetes, megsavanyodott, savanyú ízű, ecetízű, megecetesedett; savanykás = ném. säuerlich.
Ecet, borecet, savanyúság.
Savanyít, besavanyít, megsavanyít.
Megsavanyodik, megecetesedik.
Savanyú képet vág, savanyú mosoly; savanyú a szőlő = teljesíthetetlen vágy.


339. Szag. Szag, kipárolgás, kigőzölgés.
Van valamiféle szaga.
Szagol, megszagol, szaglász, szimatol.
Orr, ormány, szippancs, (tréf. nép.).
Pl. Megszagolta a pecsenye szagát, jó szimata volt = még jókor észrevette a fenyegető veszedelmet.

340. Szagtalan. Szagtalan, nincs szaga; nem terjeszt szagot.
Nem érez szagot, náthiás; rossz orra van, rossz szimata van. Szagtalanít, szagtalanítás.
Az aranynak nincs szaga = lat. aurum non olet.

0 Comments:

Post a Comment



Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal